avagy nemcsak farsangkor szoktak féjhez menni a lányok
Velencei karnevál
A farsangi mulatságok minden korosztály számára lehetőséget adtak a táncra, szórakozásra. Sok helyen az asszonyok már XV. században is külön mulatságot tartottak. Mátraalmáson az asszonyfarsang a délelőtti csoportos, maszkos felvonulásból, a férfiak tréfás „megborotválásából”, valamint az esti asszonybálból állt. Kalotaszegen ma is külön mulatnak az asszonyok. Összegyűlnek egy háznál, pálinkát, sört isznak, finom ételeket esznek, zenészt fogadnak. Férfiakat nem engednek be a terembe. Népszerűek a batyusbálok is, ahova mindenki saját készítésű finomságait viszi magával és azzal kínálgatja a mulatozó társaságot.
A farsang alkalmat adott arra is, hogy tréfásan figyelmeztessék a pártában maradt lányokat. Ez volt a vénlánycsúfolás. Vénlányoknak azok a lányok számítottak, akik egy-két évvel vagy még többel túlhaladták a házasságkötés helyileg ideálisnak tartott időpontját.
A farsangi időszak nélkülönözhetetlen velejárója a jelmezes, álarcos alakoskodás. A XV. század óta szólnak az adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, az állatalakoskodások különböző formáiról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak hazánkban. Már Mátyás király idejében a királynő itáliai rokonsága művészi álarcokat küldött ajándékba a magyar rokonoknak. A falvakban a zsánerfigurák voltak a legnépszerűbbek. Kedveltek voltak a cigányasszony, ördög, kereskedő, török és egyéb főleg ijesztő, csúf figurák.
Riói karnevál forró hangulata
Busók Mohácson
Itt a nagy mulatozások, a bálok, a vigadalmak ideje. A hagyomány szerint a húsvét előtti 40 napos böjtöt megelőző időszakban a nagy dínom-dánomoké, az eszem-iszomoké a főszerep. A vízkereszttől (január 6-tól) a húsvét előtti 40 napig terjedő változó hosszúságú periódust nevezzük farsangnak.
Az idei évben a farsang elég rövidre sikeredett. A tavaszi napéjegyenlőség (márc. 21) utáni első holdtöltét követő vasárnap a húsvét, ez idén március 31-re esik. Ha ettől visszaszámoljuk a 40 napot, akkor kapjuk a farsang végét, az idén február 12-t. Ezt a napot nevezzük a Húshagyó keddnek, ez a 40 napos böjt előtti utolsó nap, amikor még szabad a tánc, a vigadalom, fogyasztható hús. A húshagyó kedd német neve Fastnacht (böjtelőéj) volt, ebből lett bajor-osztrák nyelven Vaschanc, ami aztán nálunk előbb "fassang",
majd farsang néven terjedt el.
A böjti időszak Hamvazó szerdával kezdődik. Vannak olyan évek, amikor a farsangi időszak majdnem 3 héttel hosszabb, mint az idén.
A böjti időszak Hamvazó szerdával kezdődik. Vannak olyan évek, amikor a farsangi időszak majdnem 3 héttel hosszabb, mint az idén.
 |
| Farsangi buli kellékek |
Sietni kell tehát az idén a bálokkal, mulatságokkal. Ahogy elnéztem a kínálatot, porgramokban nem lesz hiány. Vidám
lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek, kultúrális és gasztronómiai fesztiválok várják az érdeklődőket országszerte.
Hiszed, vagy nem, de a farsangolás szokása is az ókori népek tavaszünnepéről maradt ránk.
A farsangi mulatságoknak rendkívül fontos szerepük volt a párválasztásban. A vízkeresztet követő vasárnapokat menyegzős vasárnapoknak hívták, utalva arra, hogy ebben az időszakban az egyház nem tiltotta a menyegzőket. Ebben az időben a mezőgazdasági munkák
szüneteltek, ez volt a szórakozás és a párválasztás legfőbb ideje. A falvakban a legények szervezték a bálokat. A mulatságok egy része a fonóban zajlott.
A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát, így mentek táncolni. Volt olyan legény, aki több lánytól kapott bokrétát. Neki azzal a lánnyal kellett először táncolnia, akitől az elsőt kapta. A legények azt a bokrétát tűzték a kalapjuk elejére, amit a nekik legjobban tetsző lánytól kaptak. A báli szezon és táncmulatság lényege az ismerkedés, az eljegyzés volt. Az esküvőket nem vasárnap tartották, de a szószékről ilyenkor hirdette ki a pap a házasulandó pár nevét.
A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát, így mentek táncolni. Volt olyan legény, aki több lánytól kapott bokrétát. Neki azzal a lánnyal kellett először táncolnia, akitől az elsőt kapta. A legények azt a bokrétát tűzték a kalapjuk elejére, amit a nekik legjobban tetsző lánytól kaptak. A báli szezon és táncmulatság lényege az ismerkedés, az eljegyzés volt. Az esküvőket nem vasárnap tartották, de a szószékről ilyenkor hirdette ki a pap a házasulandó pár nevét.
Velencei karnevál
A farsangi mulatságok minden korosztály számára lehetőséget adtak a táncra, szórakozásra. Sok helyen az asszonyok már XV. században is külön mulatságot tartottak. Mátraalmáson az asszonyfarsang a délelőtti csoportos, maszkos felvonulásból, a férfiak tréfás „megborotválásából”, valamint az esti asszonybálból állt. Kalotaszegen ma is külön mulatnak az asszonyok. Összegyűlnek egy háznál, pálinkát, sört isznak, finom ételeket esznek, zenészt fogadnak. Férfiakat nem engednek be a terembe. Népszerűek a batyusbálok is, ahova mindenki saját készítésű finomságait viszi magával és azzal kínálgatja a mulatozó társaságot.
A farsang alkalmat adott arra is, hogy tréfásan figyelmeztessék a pártában maradt lányokat. Ez volt a vénlánycsúfolás. Vénlányoknak azok a lányok számítottak, akik egy-két évvel vagy még többel túlhaladták a házasságkötés helyileg ideálisnak tartott időpontját.
A farsangi időszak nélkülönözhetetlen velejárója a jelmezes, álarcos alakoskodás. A XV. század óta szólnak az adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, az állatalakoskodások különböző formáiról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak hazánkban. Már Mátyás király idejében a királynő itáliai rokonsága művészi álarcokat küldött ajándékba a magyar rokonoknak. A falvakban a zsánerfigurák voltak a legnépszerűbbek. Kedveltek voltak a cigányasszony, ördög, kereskedő, török és egyéb főleg ijesztő, csúf figurák.
A farsang nem vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. Az
„erkölcsös” 16. és 17. században tilos volt a farsangolás bujaságot
szimbolizáló szokásai miatt.
Riói karnevál forró hangulata
A farsang csúcspontja a farsangi időszak utolsó három napján rendezett karnevál,
hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. A karnevál valójában télbúcsúztató is. Számos városban rendeznek ekkor karneválokat pl. Rió de Janeiró, Velence, Köln, stb. Magyarországon a
farsang legkedveltebb eseménye, a mohácsi busójárás, ami 2009 óta az UNESCO az Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listáján is megtalálható.
A farsang utolsó vasárnapjának további nevei: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (piroska nevű kalács után), vővasárnap (ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görög katolikusoknál).
A farsang utolsó vasárnapjának további nevei: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (piroska nevű kalács után), vővasárnap (ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görög katolikusoknál).
Busók Mohácson
A farsanghoz is fűződnek jósló és bőséghozó szokások, farsangköszöntők. Ezekkel igyekeztek biztosítani az elkövetkezendő esztendőre a jó termést, a szerencsét, az állatok egészségét és szaporaságát.
A Dunántúlon vízkereszttől húshagyó keddig csoportosan jártak házról házra a fiúgyermekek az ünnepet köszöntő, jókívánságmondó, adománykérő énekekkel. A Drávaszögben ördögnek, katonának, halásznak, menyasszonynak öltözött férfiak járták az utcákat, és a házaknál tojást gyűjtöttek. Medvesalján a farsang időszakában a fonókat és azokat a házakat keresték fel, ahol disznót öltek. Kedvelt alak volt a menyecske és a legény. Rossz ruhákat vettek magukra, a fejükre harisnyát húztak vagy álarcot tettek. Nem szólaltak meg, nehogy felismerjék őket. Általában a lányok öltöztek így, és vasbábának nevezték őket.
Hamarosan farsangi program ajánlatokkal jelentkezem majd.