Kányádi Sándor: Májusi mondóka




Kőről kőre bukfencezik a patak,
ágról ágra röppennek a madarak.
Dombról dombra száll a szellő szaporán.
nyáj kolompol a szelíd domb oldalán.

Benépesül, zeng, zsibong a nagy határ,
kapaélen jár táncot a napsugár.
Ég a munka, mindenkinek dolga van,
Csak a juhász s a pacsirta, furulyázik gondtalan.






Tetszett a cikk? Oszd meg bátran.

Gyere és nézd meg a balkon-, és hobbi kertészkedéssel foglalkozó Balkonada blogomat is!