avagy nagyon büdös
(aszag = szemét, trágya)
Úgy gondoljuk egy virágtól joggal várjuk el, hogy ne csak szép, hanem jó illatú is legyen. Legalább is fénykorában. Aztán itt is érhetnek bennünket csalódások. A növények nem csak mérgezőek, jellegzetes illat nélküliek, de bűzösek is lehetnek.
(aszag = szemét, trágya)
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ami első ránézésre szép, az tökéletes is. Biztos voltál már úgy, hogy egy kívánatos gyümölcsbe beleharapva ért a döbbenet. A látszat alapján finomnak, ízletesnek vélt finomság belül íztelen, netán rothadt volt. Személyekkel kapcsolatban is értek már hasonló negatív csalódások, ha csak az első ránézés alapján próbáltam meg véleményt alkotni. Előfordult már, hogy a sármos külső mögött egy trágár vagy üresfejű himpellér lakozott, ami már egyáltalán nem volt olyan vonzó. Megesett az is, hogy tökéletes megjelenésű, modellalkatú lány csak az első megszólalásáig volt szimpatikus.
Tudom, hogy semmi nem lehet tökéletes, de hajlamosak vagyunk sztereotípiák mentén élni. Néha pedig az első benyomások, a külső alapján jobbat, tökéletesebbet várunk.
 |
| Titán buzogány, szép, de iszonyatosan büdös |
Úgy gondoljuk egy virágtól joggal várjuk el, hogy ne csak szép, hanem jó illatú is legyen. Legalább is fénykorában. Aztán itt is érhetnek bennünket csalódások. A növények nem csak mérgezőek, jellegzetes illat nélküliek, de bűzösek is lehetnek.
A világ legnagyobb és legbüdösebbnek tartott virága a titán buzogány, vagy egyszerűen csak óriás kontyvirág, ami a növénycsalád nevéből származik. Latin nevén Amorphophallus titanum, ami lefordítva óriás torz péniszt jelent.
Ha már a neveknél tartunk, meg kell jegyezni, hogy a növénynek van egy rövidebb új neve is: titan arum. Ezt az 1990.es évek elején David Attenborough adta a virágnak a "The
Private Life of Plants” filmjének forgatása közben, mivel nem akarta a filmben a torz pénisz nevet használni.
Nézz bele a filmbe:
Szumátra őserdeiben találkozhatunk vele természetes környezetben. A fajt Odoardo Beccari olasz botanikus fedezte fel 1878-ban, neki köszönhetően ma már amerikai, kanadai, angliai és német botanikus kertekben is megtalálható. Nem véletlenül nevezik a föld legnagyobb virágának, egy csodálatos példánya a 3,1 méter magasságot is elérte.
A titán buzogány nem csak magasságáról, hanem szagáról, bűzéről is híres. Orrfacsaró szaga miatt a szumatrai őslakosok sokáig emberevő növénynek hitték, ezért nem is merték megközelíteni.
A növény fejlődése a föld alatt található kb. 70-80 kg súlyú gumóból indul.
 |
| Titán buzogány gumó |
A különleges virágok megjelenése mindig nagy szenzációt kelt, a napokban a kanadai Niagara Parks Floral Showhouse botanikus kertből tudósítottak virágok megjelenéséről. Különleges esemény volt ez a park történetében, mert itt első alkalommal történt meg a nagy esemény. Nyíló virágok egyébként is nagyon ritkán láthatók, mert csak kb. háromévente egyszer mutatják meg szépségüket.
A virág naponta 2-5 cm-t nő. Vélhetően a növési stádiumban még nincs rossz illata. A cicus legalább is jól érzi magát.
 |
| Photo: Joan Cornelius, Niagara Parks Floral Showhouse |
A fejlett virágok súlya elérheti a 7-8 kg-ot is, átmérője pedig az 1-1,5 métert is. A virágzás egy-két napig csodálható, már ha valaki el tudja viselni a kellemetlen szagot. Átható bűze több hetes döglött hal vagy emlős szagára emlékeztet, már 3 km távolságból is érezhető.
Maszkkal azért élvezetesebb a nézelődés:
 |
| Titán buzogányhoz maszk kell |
A borzasztó bűznek egyetlen a célja az, hogy még vonzóbbá tegye magát a növény a rovarok számára a beporzáshoz.
Virágzás után, a gumóból kihajt egy levél, amely később egy kisebb fa magasságát is eléri. Később a levél elfásul és a teteje három részre oszlik, amelyből aztán újabb kisebb levelek nőnek ki. Ekkor a növény akár 6 méter magas és 5 méter széles is lehet. Aztán az elfásult levél elhal, következő évben pedig új levél nő a helyébe. Újabb virágzásra a gumó megerősödése után és 4 hónapi pihenés után kerül sor.
A növény természetes környezetben a trópusi Szumátra őserdeiben él, máshol nem sikerült meghonosítani. Eredeti élőhelyén a titán buzogányt is a kihalás fenyegeti, mert az őserdő irtása következtében egyre kevesebb élőhely jut számára. Ennek és különlgességének köszönhetó, hogy a botanikus kertekben minden egyes példányt igazi kincsként őriznek.
Meglepő, de ennek a különleges növénynek több hazánkban ismert rokona is van, hisz a kontyvirág félék családjába tartozik, a nálunk oly népszerű kála, könnyező pálma, sőt a jól ismert vitorlavirág is.
 | |||||||
| egy kála a kertből |
 |
| Monsztéra vagy könnyező pálma, amit sokan tévesen filodendronnak hívnak, bár a könnyező pálma megnevezés is hibás, hisz nem a pálmák családjába tartozik |
 |
| volt kollégáktól kaptam ezt a gyönyörű vitorlavirágot |