A jótétemény semmit sem veszt, ha háladatlanra esik is - Árpád-házi Szent Erzsébet

avagy a jó tett értéke független attól, hogy viszonozzák-e vagy sem


Való igaz, ha valaki jótékonykodik, adakozik, akkor azért nem vár viszonzást.  Az adományozó önszántából, meggyőződésből, önzetlenül segít. Nem vár hálát, nem vár köszönetet. Csendben,  a háttérből nyújt támogatást a rászorulóknak.

Erzsébet nap kimásról írhatnék, mint az egyik legismertebb középkori adományozóról, a legendás Árpád-házi Szent Erzsébetről.


Árpád-házi Szent Erzsébet szobra Egerben

Szent Erzsébet a  keresztény emberek körében az egész világon hatalmas tiszteletnek örvend, az emberszeretet eszményi példaképe. A világ több országában találkozhatunk róla készült ikonokkal, képekkel.  Ő az egyetlen ismertebb magyar származású szent. Ünnepét a római naptár november 17-én tartja, mi magyarok azonban 19-én ünnepeljük.

Erzsébet II. András királyunk lánya volt, a későbbi IV. Béla királyunk testvére. Anyja pedig nem más volt, mint a Bánk Bánból ismert Gertrúd. 1207-ban született vélhetően Sárospatakon. Már négy éves korában eljegyezték, de jegyese még a házasság előtt meghalt. Csupán tizennégy éves volt amikor feleségül adták Lajos thüringiai őrgrófhoz. Lajos Erzsébet egykori jegyesének az öccse és egyben Erzsébet gyermekkori pajtása volt. A korabeli írások szerint boldog házasságban éltek Wartburgban. 3 gyermekük született.
 
Szent Erzsébet templom Budapesten a Rózsák terén

Erzsébet korán elkezdte a rászorulók támogatását és a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, még vezeklőövet is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.

Az éhínségek, járványok súlytotta országban bőven volt rászouló, segítségre váró. Kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelemmel látta el. Maga pedig mértéktartóan élt. A férj családtagjai rosszallóan nézték Erzsébet „pazarlását”.  Lajost azonban megértette, a jótékonykodásban is támogatta.

Boldogságuk azonban nem tartott sokáig. Erzsébet hat év házasság után megözvegyült. Férje a Szentföldre tartva útközben megbetegedett és meghalt.

Az özvegy Erzsébet magára maradva belépett Assisi Szent Ferenc rendjébe. Javait és rövidke életének hátralévő néhány esztendejét a betegek és rászorultak gondozásának szentelte. 1231. november 17-én halt meg, ezért lett november 17 Szent Erzsébet  napja a római naptárban. Mindössze huszonnégy évet élt, te ez a rövidke idő is halhatatlanná tette. Három és fél esztendővel később szentté avatták.


Marburgban (Németország) a sírja fölé templomot építettek. Magyorországon IV. Béla a Heves megyei Kápolnán építtetett templomot tiszteletére.

 
Szent Erzsébet templom belső Budapest

Árpád-házi Szent Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében vagy kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor egyik sógorával találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. A sógor azonban nem hitt neki, a kosár tartalmának megmutatására kényszerítette. Az Isteni csodának köszönhetően a kenyerek rózsává változtak.


Gyakran ábrázolják még korsóval, amelyből a szegényeknek inni adott, illetve pálmaággal, ami a halál feletti győzelem jelképe.


Talán épp ilyen rózsákká változtak a kenyerek Erzsébet kosarában

 
A magyar katolikus egyház Erzsébet ünnepnapjához közel eső vasárnapon minden évben gyűjtést rendez a rászorulók javára.

Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája címmel oratóriumot szerzett, melyet II. Lajos bajor királynak ajánlott. Liszt eredetileg Wartburgban szerette volna bemutatni az oratóriumot, de ez nem jött létre. A zenemű ősbemutatójára végül a Pesti Vigadóban került sor.

Rózsalány címmel musicalben is megénekelték Erzsébet legendáját.