Elesett a lúd a jégen - Szent Márton legendája

avagy felsült, pórul járt

A mai Szombathely, az ókori Savaria környékén  a IV. században született  a később püspökké, majd szentté avatott Szent Márton, Gallia nemzeti szentje. November 11-én, Márton napján  napjainkban is Európa szerte megemlékeznek róla. Németországban, Hollandiában, Svédországban, sőt hazánkban néhány  német nemzetiségűek által lakott településen lampionos felvonulásokat tartanak. Szinte egész Euróbában szokás a Márton-napi liba lakomák rendezése. A lakomákhoz bor dukál, az új bor tiszteletére.


Libák
Márton-napi köszöntő

Elhoztam Szent Márton püspök vesszejét
A szokást nem mi kezdtük s nem mi végezzük
Állatainknak annyi szaporodása legyen,
ahány ága-boga van a vesszőnek.


De ki is volt ez a rejtélyes hős és mi köze a libákhoz?


Márton pogány családjával még gyerekkorában Itáliába költözött. 15 éves korában besorozták a császári hadseregbe. A legenda szerint 18 éves volt, amikor lováról leszállva  kardjával félbevágta palástját és odaadta egy didergő koldusnak. Nem sokkal ezután megkeresztelkedett, otthagyta a sereget, és misszionáriusnak állt.

Remeteként élte életét. A Tours-i püspök halála után az Ő fejére szerették volna tenni a püspöki süveget.  Szerénysége ezt nem engedte. A püspökké választást úgy szerette volna megúszni, hogy a ludak óljába bújt. A libák azonban gágogásukkal elárulták őt, így kénytelen volt elvállalni a püspökséget. Köztiszteletben álló, jótékony püspökként tartották számon. Csodák, betegek gyógyítása, halottak feltámasztása, ördögtől megszállottak megszabadítása fűződött a nevéhez. Küldetésének a hit terjesztését tartotta. Még nyolcvan éves korában is járta vidéket.

Egészségedre!



A Márton-napi libalakomáról már a XII századból is maradtak ránk írásos emlékek. Ekkor Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét. A cselédeknek ekkor fizették ki egész évi munkájukat. A bér mellé ráadásként egy liba is járt. "Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik" - tartották.


A lúd fogyasztásának hagyománya szorosan kötődik az újbor fogyasztásához. Novemberre fejeződik be a must borrá alakulása. November 11-én kezdték meg az új hordókat a borosgazdák, ekkor került az asztalra a libasült mellé az újbor. A borról  úgy gondolták, minél többet iszik valaki, annál több erőnek és egészségnek örvendhet majd.

A Márton naphoz egyéb legendák is fűződnek. Ha Márton napon még zöld a szőlő levele, akkor enyhe télre számíthatunk. Ha ezen a napon esik az eső, akkor a következő évben bőséges szőlő termésre számíthatunk.


Pozsony Szent Márton dóm

Euróba szerte több templomot szenteltek fel Szent Márton tiszteletére. Egyik legismertebb ezek közül a pozsonyi Szent Márton dóm vagy más néven Koronázó templom. Az első templomot a XIII. század elején építették Pozsonyban román stílusban.  Egy évszázaddal később a templom már kicsinek bizonyult, így a régi templom köré külső falakat emeltek gótikus stílusban. Mai méretűre növelése Mátyás király idejében történt.

A templomban 1563 és 1830 között 11 királyt és 8 királynét/királynőt koronáztak meg.

A torony tetején  aranyozott 2x2 m párna található.  A párnán helyezkedik el az 1 méter magas, három mázsa súlyú aranyozott magyar királyi korona.


Pozsonyi Szent Márton dóm tornya a magyar koronával


A Pannonhalmi Apátság területén található Szent Márton Bazilikáról itt olvashatsz.