Minő a mag, olyan a gyümölcse - Adventi koszorú története

avagy amilyen a kezdet vagy kezdeményezés, olyan lesz az eredmény is


Advent a keresztény kultúrákban a karácsonyt (december 25.-ét) megelőző negyedik vasárnaptól négy héten át tart. Advent első vasárnapja egyben az egyházi év kezdetét is jelenti.

Adventi koszorú hideg színekben is melegséget áraszt

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. Egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.

Az advent ünneplése az 5. századi Galliáig nyúlik vissza. A jórészt kelták lakta területen ekkor még hosszabb volt a karácsonyt megelőző böjti idő, Szent Márton (november 11.) ünnepével kezdődött. Később a szokás a Római Birodalom többi részén is elterjedt. A XI. században VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi időszak vasárnapjainak a számát. Ezt aztán a protestáns felekezetek is átvették.

A keleti egyház nem tartja liturgikus ünnepként az adventi időszakot, de a 8. századtól böjti időszakot tart a karácsony előtt, november 14-étől. Az adventi idő alatti böjtölés szokása tulajdonképpen a húsvétot megelőző nagyböjtöt utánozza.

Fűszerektől illatozó adventi koszorú

 Több szokás, hagyomány is kapcsolódik az adventi hetekhez. Ilyen például a roráte, a hajnali mise, vagy az "Ó" felkiáltással kezdődő énekek éneklése, a szentcsalád-járás, valamint a 20. század közepén eltűnt böjt is. Böjt alatt tilos volt hangos mulatságokat, fényes esküvőket tartani.

Az adventi időszak legnépszerűbb jelképe az adventi koszorú és az adventi naptár. Az adventi időszakhoz köthető a karcsonyi vásárok megszületése, ahol a városok legszebb tereit öltöztetik ünnepi díszbe és kézművesek kínálják szebbnél szebb portékáikat.

Az Adventi koszorú készítés hagyománya a XIX. századig nyúlik vissza. Az első adventi koszorút Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette. Egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.

Ma az adventi koszorú általában fenyőágból vagy egyéb örökzöldekből készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. Katolikus hagyományokon alapulva 3 gyertya színe lila, egy pedig rózsaszín. A lila a bűnbánat, a megtérés színe, míg a rózsaszín az örömé. A gyertyákat vasárnaponként vagy előző este gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A rózsszín gyertyát a harmadik vasárnapon kell meggyújtani. Advent utolsó vasárnapján már mind a négy gyertya ég. 

Egyházi színekbe öltözött asztaldísz

A gyertyáknak szimbolikus jelentésük is van. Minden gyertyaszál egy fogalmat szimbolizál, katolikus körökben pedig még személyhez, csoportokhoz is kötik a gyertyákat. 

A gyertyák meggyújtási sorrendje:

Első lila gyertya: Ádám és Éva, akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást, hit szimbóluma
Második lil

rtya: Zsidó nép, akinek megígérte isten, hogy a Messiás tőlük származik, remény szimbóluma

Rózsaszín gyertya: Szűz Mária, aki megszülte a fiút, öröm szimbóluma

Harmadik lila gyertya: Keresztelő Szent János, aki Jézus eljövetelét hírdette és készítette az utat az emberek szívéhez, a szeretet szimbóluma


Bármilyen színű gyertyákat is használsz, kívánom, hogy a hit, remény, szeretet, öröm négyese ragyogja be napjaidat.

Ha kedvet kaptál arra, hogy sajátkezűleg elkészítsd az adventi koszorúd, nézd meg az előkészületeket, majd a koszorú alapjának elkészítését, végül pedig a koszorú feldíszítésének trükkjeit.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hamar hamvas, késő kedves - 10 + 1 környezetvédő ötlet a fenyőfa helyettesítésére

Vár az Őszi Kertészeti Napok 2016

Mary Elizabeth Frye: Ne jöjj el sírva síromig